Harun Yahya - Az evolúciós csalás

Harun Yahya - Az evolúciós csalás
Harun Yahya (valójában Adnan Oktar) könyve, „Az evolúciós csalás” tavaly lett lefordítva magyar nyelvre. Kétségtelenül sokan elolvashatják, mint az antievolucionizmusnak egy mérföldkövét, azért mert Yahya többi művei (például „A teremtés atlasza”) ismertté váltak Nyugat-Európában. Éppenséggel ezért lenne fontos keresztyén teremtéshívő szemszögből valamit mondani erre a könyvre.

A könyv nagyon jól összeszerkesztett, látszik, hogy a szerző sokat foglalkozott azzal, hogy az evolúció melletti érvek széles spektrumát érthetően összefoglalja, például utána nézett több evolucionista tudós evolúciót érintő idézeteinek. Számos érdekes és hasznos tényt említ az evolúcióval kapcsolatban, hogy annak visszásságait illetve gyenge oldalait bemutassa. Habár a szerzőnek nem természettudományos, hanem filozófiai végzettsége van, mégis számos kép kíséretében erős érveket sorakoztat fel amellett, hogy bizonyítsa, hogy az evolúció önmagában lehetetlen, így mindenképpen szükség van egy felsőbbrendű intelligenciára, Aki megteremtette a világmindenséget. Így a könyv értékes az intelligens tervezés híveinek, akik a monoteista egyistenhitet vallják. Látszik, hogy a szerző elkerül sok olyan feszültséggel teli pontot, ami különbséget jelent a keresztyénség, zsidóság és iszlám között. Egyedül az elrendelés tanát mutatja be, ami muzulmán tanítás, de olyan aspektusát mutatja be, ami sok szempontból összeegyeztethető azzal a keresztyén tanítással, hogy Isten az időn kívül áll. Muszlimként hitelesen a terrorizmus ellen is szól (noha azért, mert a Korán ellentmondásos könyv, amit Mohamed annak idején szeszélyeinek megfelelően változtatott összevissza, így egyszerre ellenkező Koránértelmezések lehetségesek). A könyv értékéből azonban veszít, hogy legalábbis a magyar fordítást illetően néhol tudománytalan kifejezéseket használ, olykor erősen fogalmaz.
Nagyon érdekesen és részletesen veszi végig azokat az átmeneteket, amelyeket az evolúció képtelen megmagyaráznia; ilyen például az áttérés a vízről a szárazföldre, illetve a szárazföldről a levegőbe. Részletesen kifejti például, hogy a víz- és hőháztartás felborulása valamint a mozgás megnehezedése, és a lélegzés teljes és gyökeres átalakulása miért lehetetleníti el a szárazföldre való áttérést, amelyet sok tucat köztes alak se tudna megmagyarázni. A köztes fejlődési alakok hiánya, valamint az élőlények változatlansága az idők folyamán még egy csapást jelent az evolúcióelmélet számára.
A szerző jól mutat rá arra, hogy a molekuláris evolúció vagy az első őssejt kialakulása mennyire lehetetlen, hogy végbemenjen. Annak esélytelensége, hogy egyetlen fehérjében a megfelelő kötések, illetve mindegyikben ugyanaz a fényforgatás kialakuljon eleve lehetetlenné teszi az evolúció folyamatát. A Miller kísérlet elégtelenségét is bemutatja, ami egy olyan kontrollált kémiai evolúciós kísérlet volt (például a végtermékek izolálása), ami arra akart szolgálni, hogy a feltételezett ősi atmoszférában milyen feltételezett folyamatok játszhattak közre, hogy létrehozzák az esetleges első ősi sejtet, amelyből tíz milliárd összehangoltan kommunikál egymással az emberi agyban. Ma már egyre kevésbé hangsúlyozzák a Miller kísérlet fontosságát. Olyan elenyésző kicsi egy őssejt megjelenésének valószínűsége, hogy gyakorlatilag lehetetlen (mint annak, hogy a tej összes részecskéi ugyanabban az irányba kezdjenek rezegni, aminek következtében a tej visszafelé esik az asztalra).
A könyv azonban abban hiányos, hogy általános, az intelligens tervezés egyik műve, ám nem tesz egyértelmű vallomást a bibliai értékek vagy Jézus Krisztus személye mellett, amely keresztyén szempontból lényeges lenne. Noha Yahya könyve antievolucionista könyv, nem mond semmit a Föld vagy a Világegyetem koráról. Ez azért is lényeges, mivel a Biblia szerint Isten nem évmilliókon keresztül tétlenkedett a Föld megteremtésével, ami együtt járt volna azzal, hogy az ember előtt is történt pusztulás (mivel tudjuk, hogy a bűn és a halál Ádám engedetlenségének a következménye). Ámbár a muzulmánok nagyjából ugyanabba a teremtéstörténetben hisznek, mint a keresztyének. Ám ha a könyv célját elérte, azaz hogy a materializmust megcáfolta, attól még ott vár annak a kérdése, hogy melyik teista vallás vezet Istenhez és az Ő igazságához? Ezért, mint keresztyének, nem maradhatunk szó nélkül. Ugyanis „Te hiszed, hogy egy az Isten [azaz, hogy az Isten létezik; az Isten egy]. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek.” (Jak. 2,19) A Biblia szerint a teremtést a Bűneset követi, ami a bűnt hozta be a világba, és amire Jézus Krisztus választ adott azzal, hogy a bűn büntetését Magára vállalta a kereszten (Jn. 3,16-18).
Amivel nem lehet egyetérteni a könyvben az az, hogy a szerző szerint a lét nem más, mint egy hologram, egy csalás. Szerinte minden benyomásunk, akár az, hogy látjuk a fényt, vagy halljuk a mellettünk lévő emberek beszélgetését az pusztán agyunk, vagy pontosabban lelkünk benyomása. Noha fontos ebből leszűrni, hogy az embernek az a része, ami érzékeli és felfogja, valósággá integrálja a külvilágból származó ingereket nem más, mint a lélek, a szerző ugyanakkor odáig merészkedik, hogy kijelenti, hogy az anyagi világ nem is létezik, és mindennél magasabb rendű a lélek, a szellem.
Keresztyénként ezzel nem érthetünk egyet, hiszen hisszük és valljuk, hogy az anyagi valóságot Isten megteremtette, ahogyan ez le van írva a Bibliában. Isten megáldja a Földet és azokat az élőlényeket, amiket megteremtett. Sőt, Isten emberi alakot és emberi testet öltött Jézus alakjában, hogy ezzel végrehajtsa az emberiség megváltását. „Aki engem lát, látja az Atyát.” (Jn. 14,9), mondja Jézus, csakhogy születésénél a Szentlélek beárnyékolja Őt, hogy mentes legyen az eredendő bűntől (Lk. 1,35). Szemben az iszlámmal a keresztyénség úgy vallja, hogy az anyag jó volt eredetileg, csakhogy az ember bűne azt elrontotta. Azért, mert a bűn olyannyira Isten természete ellen van, hogy rögtön halált, meghasonlást, és pusztulást vonna maga után az ember számára, ha Isten nem lenne kegyelmes az általános szövetségen keresztül, és meg nem tartaná a teremtett világot és az embert is kegyelemből.
Összességében a könyvnek jó és rossz oldala van. Érdekes és érdemes olvasmány, habár elővigyázatossággal kell fogadni mondanivalóját.
Cserháti Mátyás
(lektorálta Pető Hunor)