Máté Chapter 20 - Magyar Újfordítás

1
"Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe.
2
Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe.
3
Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül,
4
és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogos, megadom nektek.
5
Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett.
6
Amikor pedig késő délután öt óra tájban is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül?
7
Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott meg bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe!
8
Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és fizesd ki a bért, az utolsókon kezdve az elsőkig.
9
Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt.
10
Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.
11
Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen,
12
és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől.
13
Ő pedig így felelt egyiküknek: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul: Nem egy dénárban egyeztél-e meg velem?
14
Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.
15
Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?
16
Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók."
17
Amikor Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik:
18
"Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik,
19
és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad."
20
Akkor odament hozzá a Zebedeus fiainak anyja fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit.
21
Jézus megkérdezte tőle: "Mit akarsz?" Ő így felelt: "Mondd, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te országodban."
22
Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni?" Ők így feleltek: "Ki tudjuk."
23
Erre ő ezt mondta nekik: "Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azok fogják megkapni, akiknek az én Atyám elkészítette."
24
Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre.
25
De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk.
26
De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok,
27
és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.
28
Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
29
Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.
30
És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"
31
A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!"
32
Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: "Mit akartok, mit tegyek veletek?"
33
Ők így feleltek: "Azt, Uram, hogy megnyíljék a szemünk."
34
Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.